A várakozásokat meghaladó növekedést tapasztal a Budai Egészségközpont és az OTP Egészségpénztár - derült ki egy hétfői sajtóeseményen, ahol a tulajdonképpen egy csoportba tartozó társaságok, a hasonlóképp csoporttag Foglaljorvost.hu digitális platform bejelentették operatív összefogásukat.
Az talán nem újdonság, hogy a munkavállalók többsége nagymértékű stressznek van kitéve, az már inkább, hogy a tavalyi évben rekordmagas volt azoknak az aránya, akik túlzott nyomás alatt dolgoztak. A munkavédelmi törvény éppen ezért már több mint egy évtizede előírja, hogy a munkáltatóknak legalább háromévente fel kell mérniük, hogy milyen pszichoszociális kockázatoknak vannak kitéve az alkalmazottak, de erre eddig nem túl sok figyelmet fordítottak. A Budai Egészségközpont szakemberei szerint ez azonban most megváltozhat, miután a járvány hatására tömegesen jöttek elő olyan tünetek, amelyek a dolgozók rossz mentális és fizikai állapotáról tanúskodnak, ami végső soron a vállalat eredményességén csapódik le. Másik fontos tényező, hogy korábban a munkaerőhiány, napjainkban pedig a válságközeli gazdasági környezet miatt egyre fontosabbá válik a megfelelő munkaerő megtartása, azonban ehhez el kell érni annak elköteleződését.
Jól teljesített a tavalyi évben a magánegészégügy Magyarországon, a piac koncentráltságára jellemző, hogy négy nagy szereplő egyfajta egészségügyi Big Four-ként jól elkülönül a többi szolgáltatótól – egyebek mellett erről beszélt a Portfolio Checklist keddi adásában Csiki Gergely, portálunk lapigazgatója.
Jelentős növekedésben van a magánegészségügy Magyarországon - ezt lehet kiolvasni a legnagyobb hazai magánszolgáltatók 2021-es évre vonatkozó beszámolóiból. A privátszektor dinamikusan javuló üzleti adataihoz közvetetten az állam is hozzájárul, a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétel-növekedésének jelentős része ugyanis összefügg azzal, hogy az állami intézmények teljesítménye visszaesett. Cikkünkben részletesen bemutatjuk és értékeljük a legnagyobb privátcégek legfontosabb pénzügyi mutatót.
Május végén a felmondási tilalom véget ér, így őszre kiderülhet, hogy marad-e elég orvos az állami kórházakban - nyilatkozta a Népszavának Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont négy hónapja hivatalba lépett vezetője.
Egy új kórházi blokk építése indul hamarosan a Budai Egészségközpontban, többek között szűrési központot és mozgásszervi rehabilitációs egységet is létrehoznak az új Gerincgyógyászati Központban - szerepel a Paulinyi&Partners közleményében.
Bár még kevés az adat róla, de úgy tűnik, hogy annál is jelentkezhet a poszt-Covid, aki oltottan esett át a koronavírus-fertőzésen, írja az Infostart.
Komoly segítség, hogy időben felismerjék a prosztatadaganatot.
Ismerje fel a nemspecifikus elváltozások jeleit!
A magánegészségügy jövőjében is kulcsfontosságú szerepet tölt be a digitalizáció, amelynek a koronavírus-járvány is lendületet adott az elmúlt időszakban, amikor is az ügyfelek az online megoldások felé fordultak. Többek között ezen kihívásokról és lehetőségekről folytattak eszmecserét a piaci szereplők a Portfolio Private Health Forum 2021 rendezvényen.
Megvásárolta a Budai Egészségközpont alapítójának 25%-os tulajdoni hányadát Csányi Sándor OTP-vezér cége, a Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. - írja a Népszava. A vállalat ezzel 100%-os részesedéssel bír a szolgáltatóban.
5 érzékszervünk közül 3 gyógyításával foglalkozik a szakterület.
A koronavírus sok esetben nem tűnik el nyomtalanul, van, hogy a tünetek hosszú távon fennmaradnak, vagy épp a fertőzés után bizonyos idővel - akár 12 héttel később - egészen új tünetek jelentkeznek. Ebben az esetben beszélhetünk poszt-covid szindrómáról. Hogy pontosan hány embert érint, azt egyelőre nem lehet tudni, a WHO idén februárban még úgy becsülte, a covidon átesett betegek 10%-a szenvedhet a poszt-covid szindrómától, ugyanakkor bizonyos kutatások szerint ennél több, akár a koronavírus-fertőzöttek 30%-a is érintett lehet. Szakértők segítségével jártuk körbe, mégis milyen esetekben érdemes orvoshoz fordulni, milyen tünetekkel és szövődményekkel találkoznak leginkább a magyarországi privátszolgáltatók, és hogy nagyjából mennyit kell most várni a különböző poszt-covid vizsgálatokra.
Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete. A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.
A felhasználói igény már megvan, de még gyerekcipőben jár a technológiák összehangolása az egészségügyben, a mostani orvos-beteg találkozások mindössze 1-3 százalékát fedi le a telemedicina szolgáltatások, akár telefonos vagy videokonzultációról beszélünk - mondta Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési igazgatója a Portfolio online konferencián tartott előadásában, amely során részletesen taglalta a magánszolgáltatók működését meghatározó hazai megatrendeket is.
Aktuális, átfogó, és reprezentatív kutatást készített az egészségügyi változásokról, annak lakossági megítéléséről a Szinapszis Kft. "A magánegészségügy helye a reformfolyamatban" című online konferenciára, melynek főbb megállapításait Kertész Balázs, a társaság ügyvezető igazgatója ismertette előadásában.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Ilyen helyzetben van most a Fekete-tengeri Flotta.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
